|
A hosszú élet reményében
A minap egy kereskedelmi adó arról humorizált, hogy mi a rövid élet titka. Nos, erre könnyû választ adni. Elég csak annak a bizonyos gyertyának a két végén való égetése, a földi örömök fejvesztett hajszolása és az óhajtott cél máris a lábunk elõtt hever. A másik oldal, a hosszú élet már nem hull ilyen könnyen ölünkbe. Mindenki szeretne sokáig élni, persze egészségesen, teljes, élvezhetõ élet formájában.
A hosszú életnek nincsenek titkai, de vannak meghatározói. Egyrészt ott van a genetika, mint fõ „bûnös”. Ha valaki jó géneket örököl, csak nagy erõfeszítések árán távozhat idõ elõtt. A rossz génekkel pedig élhetünk a legszigorúbb elvek szerint is,hamar elér a vég. Tudjuk azt is,hogy földrajzilag sem mindegy, hova születünk. A Kaukázusi hegyvidékeken nagyobb esélyünk van a túlélésre, mint mondjuk közép-Afrika sivatagain.
Szóval tehetetlenek vagyunk? Úgyis lesúlyt a végzetünk? Azért nem ilyen reménytelen a helyzet. Igenis van lehetõségünk, ha másra nem is, de élvezhetõvé, értelmessé tenni életünket, javítani életminõségünket.
Az Ájurvéda például többek között a hosszú és egészséges élet érdekében gyûjtötte össze az évezredes tapasztalatokat. Tanítása szerint annak, aki a hosszú életet keresi, elsõ lépésként meg kell tisztulnia. S mindjárt három fronton. A testnek, a szellemnek és a mentálnak is tabula rasaval kell indulnia ezen a nemes úton. A legkönnyebb és a legismertebb a test megtisztítása. Ennek számtalan formája van, az Ajurvéda a következõket tanácsolja: hányás, beöntés, tisztítás, orron át bevett gyógynövények és vértisztítás. A mentális tisztulás az elme nyugalmát jelenti. Ezt az állapotot keressük, s szerencsés helyzetben találjuk meg a meditációk, relaxációk alkalmával. A kötõdés és a feszültség nélküli élet a vágyott cél. A szellem tisztasága pedig az önfegyelmet, a tudatos életvezetést foglalja magában.
Japánban az algára esküsznek. Nagy értékû fehérjeforrás, magas a C-vitamin tartalma, és sok jódot tartalmaz. Mindezek miatt a fiatalosságért felelõs. Ha megnézzük keleti barátaink kortalan külsejét, akkor igazat kell adnunk ennek a hatásnak.
Kisebb esélyünk van találkozni a Pitcair sziget lakóival, akik a Csendes-óceánban, Tahiti környékén tanyáznak, és akik szintén legendásan egészségesek. Még hírbõl sem ismerik a kávét vagy teát, helyette viszont hajnalban, mikor felkelnek, forrásvízzel frissítik magukat és sok-sok gyümölcslét isznak a nap folyamán. A „reggelizz, mint egy király” európai jelszava velük dõlt le trónjáról. Õk ugyanis sohasem reggeliznek, délben esznek elõször. Szépek, hosszú életûek és teherbíróak. Ugyanolyan sokat dolgoznak, mint a Himalájában élõ hunzák.
A hunzák állítólag az egyetlen népcsoport, akiknél a rák semmilyen formája sem fordul elõ. Hatalmas kajszibarack ültetvényeik vannak, ez a fõ táplálékuk, ez a nõk szépítõszere és ez a fõzés alapkincse. A nõk 15-20 évvel fiatalabbnak látszanak, a férfiak 90 évesen is nemzõképesek. Van, aki ne érezne enyhe irigységet e paraméterek hallatán? A hunzák nem használnak cukrot, sõt, és fehér rizst sem ismerik.
Joggal mondhatjuk, hogy ezek a népek olyan messze vannak tõlünk! Hogy is hasonlíthatók a mi életformánkhoz? A tamáskodók miatt hajózzunk hát közelebbi vizekre, s pillantsunk be rögtön északi vidékeink tájaira. A finn szauna csodákra képes, külsõleg és belsõleg tisztít és ezáltal fiatalít is. Nem hiába terjedt el világszerte. Aki használta, tudja mit ér.
De még ennél is közelebb kerülünk, legalábbis térben a hosszú élet titkához, ha végre egy igazi szomszédra figyelünk. A bolgároknál minden millió lakosra 1600 százéves jut. Ez sem rossz statisztika.
A százéveseknek csak 3-4%-a eszik húst, sok mézet, savanyú káposztát és napraforgót fogyasztanak. Bõséggel vesznek magukhoz joghurtot és kefírt.(Azt talán mondani sem kell, hogy ezek a tejtermékek nem azonosak a szupermarketek polcain roskadozó névrokonukkal.)
A mi Szent-Györgyi Albertünk a C-vitamint preferálta. Õ maga az elõírt értéknek tizenhétszeresét fogyasztotta. (A már említett hunzák ennek húszszorosát.) Véleménye szerint a vitamint boltokban kéne árusítani, a liszt, meg a cukor mellett, olyan alapvetõ szernek számít. C-vitamint egyébként, egy-két kivétellel minden élõlény megfelelõ mértékben állít elõ. Ebbe a sajnálatos egy-két kivételbe tartozik a tengeri malac és a füsti fecske mellett az ember is.
Ha ebbõl a hevenyészett körképbõl kellene összeállítani a hosszú élethez szükséges feltételeket, nehéz dolgunk lenne. Egyrészt azért, mert hiányoznak bizonyos tételek. Hisz az nem tagadható, hogy a pitcairiak forrásvizével nem kelhet versenyre a mi vizünk, vagy a bolgár kefirrel sem mérhetõ össze a mi kereskedelmi forgalomban beszerezhetõ kefírünk. Másrészt pedig oly sokfélék az életvezetési módok, hogy ebbõl aligha lehetne egy egységes, homogén receptet gyártani. Kivehetjük viszont mindegyikbõl azt az elemet, ami számunkra hasznosítható. Lehet, hogy egy perccel sem hosszabbítja meg a genetikailag jól elõre kódolt életünket, de hogy értékesebbé teszi a rendelkezésünkre álló idõtartamot, az biztos.
Az említett csoportok mindegyike keveset evett általában. Húst egyáltalán nem, vagy alig fogyasztott. Dél körülre tehetõ az elsõ étkezésük. Fõ táplálékuk volt a gyümölcs (ezáltal a stabil vitamin-halmaz)és a gabonák.(ásványi anyagok tömkelegével) Korán kelõek voltak, és sokat dolgoztak. Ezzel testüket és elméjüket edzésben tartották. Fontos az idõnkénti tisztítás is, ami egyaránt vonatkozik a test és az elme nagytakarításra. A test megtisztítására számtalan lehetõséget ismerünk. Az elme kitakarítása nehezebb feladat. Jól irányított tudattal viszont minden sikerülhet.
Bálint Vera
Wellnessvilág Magazin
(Forrás: Dr. Vasant Lad: Ajurvéda,
Dr. Oláh Andor: A természetgyógyászat kiskátéja)
 
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
